Erdély 2. nap

Erdély 2. nap.
Az előző nap fáradalmait kipihenve és egy kiadós omlett után csapatunk lelkesen indult meghódítani a Transzfogarasi szerpentineket.

Pár kilométer megtétele után sajnos, a már előző nap rendetlenkedő elnöki autó generátora egyértelmű jeleit adta, hogy már nem szeretne tovább működni.  A csapat nagy része folytatta a túrát, míg mi 4 autóval hátramaradva próbáltuk a problémát megoldani. Egyik klubtársunk autójának akkumulátor cseréjével, majd egy új akkumulátor vásárlásával indultunk tovább. Menet közben sasszemű társam felfedezett egy autóbontót, ahol végül nem csak generátort tudtunk venni, de még ki is cserélték, így kb. 2 órás kényszer pihenő után újult erővel indultunk a többiek után.

Az első pihenőnk a Fogarasi-havasokban létrehozott mesterséges Vidraru-tónál volt. 

Folytattuk utunkat amelyet a csodálatos táj fényképezése kedvéért szakítottunk meg időnként.

Rengeteg emelkedőt meghódítva és még több kanyart bevéve végül elértünk a 2042 méter magas csúcsot, ahol egy alagúton áthaladva lehet tovább utazni. Itt a télre emlékeztetve havat is találtunk és mivel az alagúton nagyon lassan haladt át a forgalom így még egy kis hógolyózásra is maradt idő. 

image.png

Az alagúton átjutva a lefelé ereszkedés is izgalmas volt és a táj szépsége sem változott.

Miután lejutottunk a szerpentineken egy benzinkúton utol értük klubtársainkat és innen már együtt haladtunk tovább. 2 óra múlva elértük Farkaslakát és egy 2,5 km hosszú földúton bejutottunk az Erdőszéli Zöld Panzióhoz, ahol a szállásunk volt. Itt húslevessel és töltött káposztával várták a nagyon késve érkező megfáradt csapatot. Jól esett a pihenés melyet egy újabb izgalmas nap követett. 

Ferencz Kriszta

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..