Élménybeszámoló a BMW Autóklub 2013 évi gyárlátogatási túrájáról

Idén óriási várakozás előzte meg az immár szokásosnak mondható őszi buszos kirándulásunkat, mivel 2 db BMW Gyár (Regensburg és Dingolfing), valamint a híres salzburgi Red Bull Hangár, a Berchtesgadeni Sasfészek és a Müncheni Sörfesztivál megtekintése is szerepelt az itinerben.

Szeptember 28-án szombat reggel busszal indultunk útnak terv szerint 8:02-kor 41 fővel a fedélzeten, és nem annyira terv szerint, de 8:48 perckor került elő a legelső pálinkás üveg valamelyik kabát titkos rejtekéből. Gyorsan összeismerkedtünk új klubtársainkkal, és örömmel üdvözöltük rendszeresen velünk tartó vendégeinket is. A gyümölcsös nedűk önmérsékelt kóstolgatása mellett gyorsan szaladtak a km-ek, és egészen rendben megérkeztünk első szálláshelyünkhöz, egy salzburgi Ibis Hotelhez. A szállás elfoglalását követően ismét buszra ültünk, hogy megtekinthessük első célpontunkat a Red Bull Hangár 7-et. Itt nem csak a BMW és a Forma-1 rajongói, hanem a repülés szerelmesei is kedvükre csemegézhettek a kiállított műtárgyakból. A terem közepét egy hatalmas, tetőtől talpig krómozott B52 Liberátor bombázó uralta, egyik szárnya alatt pedig egy, a Kecskeméti Repülőnapról is ismerős Apache harci helikopter pihent. Láthattuk még Felix Baumgartner kabinját, egy New Yorki sárga taxit a 60-as évekből, valamint számtalan Forma 1-es és egyéb pálya autót. A Hangár 7-ben egy kellemes órát töltöttünk, majd bementünk a városba egy kellemes kis esti sétára és vacsorázásra.

Red Bull Hangár 7 vacsora

Másnap délelőtti úti célunk az 1834 m magasan fekvő „Kehlsteinhaus” volt, avagy a híres/hírhedt berchtesgadeni Sasfészek. Ez volt Hitler 50. születésnapi ajándéka, melyet 1938 januárjában kezdtek építeni, és aminek rekordidő alatt, 1939. április 20-ra kellett elkészülnie. Ide csak egy központi parkolóig utazhattunk a saját buszunkkal, utána jegyet kellett váltanunk arra a helyi járatra, ami leginkább csak egy nyomvonalon kanyargott a hegytetőn lévő Kehlstein parkolóig. Nagy ködben vágtunk neki az útnak, a sofőrök gyakorlatilag végig álltak a gázon, ami izgalmassá tette a kb. 20 perces utazást. Mielőtt felértünk volna a hegytetőre, szerencsére áttörtük a felhőket, és szikrázó napsütés fogadott bennünket. Itt még várt ránk egy 124 m-es szintkülönbség, amit a hegy gyomrába besétálva, lifttel tettünk meg. Ugyanez a lift vezetett a korabeli időkben is a Sasfészekbe, csupán a kiszolgáló gépészet lett az idők során modernizálva.  Az egykori hitleri főhadiszálláson ma már étterem működik, és kiindulópontja további gyalogtúráknak a hegytetőn.

Sasfészek

A Sasfészekből alászállva várt még bennünket egy bónusz program, ugyanis egy nagyon komoly felhozatallal rendelkező oldtimer rally zajlott éppen a völgyben. A teljesség igénye nélküli felsorolás olyan márkák működő példányait említi, amelyeknek ma már ír magja sem létezik. Láthattunk pld. egy 1938-as Lagondát, és egy ugyanilyen évjáratú Alvist, valamint a háború utáni törpe autók korszakából, a Goggomobilok nagyon szép példányait. Nagyot dobbant a BMW-s szívűnk egy működőképes, 1952-es évjáratú Werkmeister BMW 328 láttán, de a De Tomaso Pantera, és a Ford GT40 is borzolta a kedélyeket.

Werkmeister BMW De Tomaso Pantera 1

Utunkat folytatva egy évek óta várva várt program következett, a Müncheni Oktoberfesten való részvétel. Sokszor felmerült már klubtársaink részéről az a jogos igény, hogy időzítsük a gyárlátogatásunkat az Októberfest időpontjához, hogy két legyet üthessünk egy csapásra… Nos, idén több legyet is sikerült levadásznunk úgy vélem. Szállásunkat elfoglalva, kisebb nagyobb csoportokban vegyültünk el a München központjában lévő hatalmas rendezvényen. Aki még nem volt ezen, – jómagam is ezek közé tartozom -, elképzelni sem tudja azt a tömeget, a sör mennyiséget és a hangulatot. A padokon nem is lehet igazán ülni, leginkább csak literes sörös korsókkal a kézben állni. Amikor felcsendül a zenekar részéről a fesztivál himnuszának is tekinthető „Prosit” kezdetű dallam, mindenki koccint akivel csak tud és jó nagyot húz a korsójából. (A dallam pedig igen gyakran felcsendült az est folyamán.) A helyi lányok osztatlan örömünkre egytől-egyig bajor népviseletben vettek részt a rendezvényen, nagyon kedvesek és barátkozóak voltak, és férfiakat meghazudtolóan tudták inni a sört. Maradandó élmény volt, visszatérünk fogadkozásokkal zártuk.

Sörfesztivál 2. Sörfesztivál 1

Másnap nem siettünk a reggeli keléssel, de még így is bőven maradt időnk az első gyárlátogatásig, ami Regensburgban várt ránk. Útközben megnéztük Dachau II. világháború alatt működő koncentrációs táborát, ami leírhatatlanul kijózanító és fájdalmas élmény volt.

Komor hangulatban folytattuk utunkat Regensburgba, ahol a BMW 1-es, 3-as limuzin, 3-as touring, 4-es cabrio, valamint a Z4-es modelljeit gyártják. Szokás szerint két csoportra osztva néztük meg a gyárat, angol és német nyelvű vezetéssel. A gyár dolgozóinak motiválására ki volt állítva az udvaron egy 1-es modell, amely büszkén hirdette a szélvédőjén: dolgozói kedvezménnyel 14.931,38 Eur-ért vásárolható meg.

présgép

Másnap ugyancsak gyárlátogatás volt a program, de immár a BMW legnagyobb európai gyáregységében: Dingolfingban. Itt gyártják az 5-ös, 6-os és 7-es modelleket, valamint a Rolls Royce Phantom karosszériáit. A gyárlátogatást a prés üzemben kezdtük, ahol a gyártósoron 8100 tonna nyomással készülnek a különböző karosszéria részegységek. Viszonyításképpen: pontosan ekkora nyomással terheli a párizsi Eiffel torony is a talapzatát. A prés üzem a nap 24 órájában dolgozik, legfeljebb a sablonok cseréjének néhány perces átállási idejére áll le. A prés üzemből a hegesztő sorra vezetett az utunk, ahol robotok végezték fáradhatatlanul a munkájukat. Kérdésünkre megtudtuk, hogy egy karosszérián átlag 6-7000 hegesztési pont van. Miután az összehegesztett karosszéria elemek egyre inkább kezdték egy autó képét adni, utunkat a fényező üzemben folytattuk. A karosszéria több merülő fürdőn megy keresztül, melyben a légzárványok elkerülése végett még meg is forgatják a darabot. A fényezés rétegeit már szórással viszik fel úgy, hogy közben még elektromos töltést is adnak a karosszériának, amire a festék réteg elektrosztatikus módon is rátapad. Lakkozás előtti portalanítás pontosan úgy néz ki, mint egy gépi mosó, csak itt a kefetartó hengereken strucctollak forognak. Az ok ugyanaz: ezeknek a tollaknak megvan az a sajátosságuk, hogy magukhoz vonzzák a legapróbb por szemcséket is.

Gyárlátogatásunkat az összeszerelő üzemben folytattuk, ahol viszonylag a legmagasabb volt a humán munkaerő foglalkoztatottság. A nehezebb részegységeket, mint pld. egy ülés speciális emelőkkel billentik a helyükre, de a rögzítésük már kézi célszerszámokkal történik. Az összeszerelő üzem különböző pontjain figyelhettük meg a munkát, más-más készültségi szintek mellett. Megtudtunk olyan apró részleteket is, hogy a kék üzemanyag csövek a benzines típusokba, a fekete csövek a dieselekhez, a fehérek pedig az amerikai autókhoz készülnek. Utóbbiaknál előírás, hogy szemmel láthatónak kell lennie, van-e üzemanyag a rendszerben.

csővekre várva

A szerelő sor mellett haladva feltűnt, hogy a korábbi évek gyárlátogatásainak emlékképeihez képest, sokkal több női dolgozója van az üzemnek, mint régen. Voltak kifejezetten 3-4 fős kis női brigádok is, ahol szemmel láthatóan jobb kedvűen ment a munka mint máshol. Rákérdeztünk a foglalkoztatottság ilyen jellegű arányára, ami pillanatnyilag 24%-os, de folyamatosan növekszik.

Ami látogatásunk során nagyon megfogott bennünket, az a hihetetlenül precízen működő logisztika. Minden akkor és abban a sorrendben érkezik a gyártó sorra, amikor és amire szükség van. Mind a gyártás során, mind pedig a végterméket illetően minimálisra van csökkentve a raktározási idő, naponta több száz kamion szállítja az alkatrészeket a gyárba, és ugyanígy azonnal elszállítják a kész BMW-ket. Több országból érkeznek folyamatosan az alkatrészek, Magyarországról többek között az üléseket szellőztető kis ventillátorok. A bőrülések egy távoli üzemben kerülnek összeszerelésre, és a beszerelés előtt alig 48 órával kerülnek csak a gyárba. Fennakadás esetén, egy egyszerű segédkeretet tesznek be a helyére, amíg meg nem érkezik az igazi ülés.

CSOPORTKÉP

A beszámoló végére, következzen még egy adat… A gyártási kapacitás: 1100 db autó/nap! Ezt az adatot sokáig ízlelgettük még a hazafelé vezető úton is… A gyárlátogatás végére mindannyiunk fejében összeállt álmai új BMW-jének a képe, talán egyszer eljön a nap amikor az is benne lesz abban a bizonyos 1100 db-ban!

BMW 4-es cabrio

Halász Tibor

 

 

Leave A Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


Notice: Undefined index: b084ba9670e960d24f7e535732f47f9f in /nfsmnt/hosting2_1/4/4/442c4212-0f74-4ad0-aca2-24fcea678bf9/bmwautoklub.hu/web/wp-content/plugins/milyen-nap-van-most/milyen-nap-van-most.php on line 49